"Shioyama Kishin buddhist szerzetes fiaként született, és a hagyomány szerint édesapja nyomdokait kellett volna követnie, szerzetesi pálya várt rá édesapja templomában. Tesvére vette át a helyét, mert Ő a fényképészetet választotta. Aktfotói tették híressé. Azzal vonta magára a figyelmet, hogy egyátalán nem ragszkofott a megszokáshoz, az emberi test, mint mértani formák és alakzatok egysége jelenik meg képein. Az aktfényképezést modellálási feladatként fogta fel, úgy, mint, ahogy azt a szobrászatban is tapasztaljuk, így többek között egészen absztrakt formákat is létrehozott..."



"Philippe Halsman századunk egyik legtalálékonyabb és legeredetibb portréfényképésze. 1959-ben jelent meg sikeres fotósorozata, melynek címe : Ugrások képei . A fotókon hírességek rugaszkodtak el a földtől, és ez a pillanat szolgált a képek alapjául. A sorozatot kitűnő humor hatja át, amely munkásságára egyébként is jellemző volt. A szürrealista elemek megjelenése, Salvador Dalíhoz fűződő barátságának következménye..."



"Franco Fontana képein a táj abszrakt, strukturális elemekre redukálódik. A képek meghatározó eleme a horizont, amely különböző formában jelenik meg. Hol egy mező, esetleg egy utcarészlet, vagy a tengerpart utal a látóhatár szélére. Ezek az elemek választják ketté a látómezőt. A kompozíció szigorúságát, visszafogottságát az intenzív ragyogó színek törik meg, s ez olyan kreatív módszernek bizonyult, amelyet más témák fényképezésekor is alkalmazott..."



Jean Dieuzaide fényképészkarrierje 1944. augusztus 19-én kezdődött, amikor szülővárosa Tolouse felszabadítását örökítette meg. Híres képe 1953-ban készült spanyolországi utazása során, amely a neves szürrealista művészt ábrázolja; címe: Dalí a vízben, Cadaques.



"Herbert Bayer nem csupán a Bauhaus követője volt, szürrealista hatásokat is felfedezhetünk képein, mint például a "Magányos városlakó"című fotómontázsán, amelyen a művész kezét láthatjuk szinte lebegni egy nagyvárosi belső udvar felett, valahol Berlinben, tenyerének közepéből szeme ránk szegeződik. Ezzel a kísérteties képpel a nagyvárosok személytelenségét, elmagányosodását kritizálta a szerző..."