Ha belenézel a kamerába, felveszed a mesélő varázslatos szemüvegét. Abban a pillanatban alkotóvá pozícionál az objektív lencséje. Egy másodperc töredéke alatt megfested a Semmi vásznát, színekkel, fényekkel, és néma igékkel, melyek életre kelnek, és egy történetet beszélnek el. Megszólalnak a régi tárgyak, az ódon épületek, az utcapadkák, és mesélni kezd egy emberi tekintet, egy aprócska ráncszem…

Filmszakosként minden vonz, ami mesél, alkot, képekkel, szavakkal, és hangjegyekkel hoz létre valami újat, valami meghökkentőt, amitől az emberek képesek eltávolodni a szürke hétköznapoktól. Érdeklődéssel fordulok a fotózás felé, amolyan szárnypróbálgatásokkal, és azt remélem, hogy egyszer majd az én képeim is mesélni fognak másoknak…