biztosan érdekel titeket, hogy miért gondolom *sorozatnak* ezt a néhány csendéletképet a kedvenc kancsómról. ez egy varázskancsó! a nagypapámtól kaptam, még kislány koromban, és akkor volt 87 éves. (a kancsó). mostanság éri el a százat, és mint látjátok, jól tartja magát! mindig megújul, sosem lehet kétszer ugyanúgy nézni rá! :) és a teszkóban bizonyosan nem akad méltó méd in csájná-s ellenfele! szerintem gyönyörű! hát ezért...

ui.: amúgy sajna még mindig nincs photoshopom! nem piszkálódásból mondom, csak... szóval lehetne még tuningolni a képeken. tudom. (de hátha így is tetszik!) :)

hahó,

f