Ebben a képben szerintem az az érdekes, ahogy a kontraszttal "játszik". A pontosan két részre osztott kép egyik felében a fasor sötétjét a távolban beszűrődő fény töri meg,míg a kép másik felén fordítva, a világos háttér elé kerül a ló feje.A pöttyök és csíkok(fák) is mintha valami szabályosságot akarnának teremteni. Érdeme,hogy bár nagyon merevnek és elhatárolónak tűnik ez a megszerkesztettség,mégis képes egy képként működni.Ennek ellenére számomra nem fejez ki semmilyen érzelmi többletet,amit ló és erdő párosításától elvárnék.Nem tudom eldönteni,hogy örülni kéne a beáramló fénynek,vagy bánkódni a börtönként fenyegető,magasba kúszó erdő miatt.Így aztán valahogy kívül maradok lovon,erdőn,s a többin...